Hitvallásunk
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek személyiségének struktúrája eltér az épekétől, többnyire az épek közösségétől elszigetelten élnek. A környezeti ingerek percepciós zavara és a tapasztalatszerzés akadályozottsága személyes izolációt okoz.
Minél súlyosabb a sérülés, annál inkább ki vannak szolgáltatva környezetüknek.
Legfontosabb feladat, hogy empatikus odafordulással, érzelmileg biztonságot és elfogadást nyújtó légkör megteremtésével, a személyes kötődések lehetőségével kimozdításra kerüljenek elszigetelt állapotukból. A közvetlen környezet érzékelését, megtapasztalását segítik a sokoldalú, gazdag, motiváló környezeti ingerek.
A személyiségfejlesztés, valamint a szocializáció lehetőségeinek felhasználásával mód van az egyéni szükségletek, kívánságok átélésére – ezzel is szolgálva a megfelelő komfortérzetet és segítve a lehetőségekhez mérten az elérhető legjobb életminőséget.
Az Nkt. 2011. évi CXC. törvény 15. § (2) alapján intézményünk a fejlesztő nevelés-oktatást egyéni illetve csoportos formában szervezi meg.
„Fejlesztő iskolás” csoportjaink, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény „Gólyafészek Otthon” területén található épületben működnek (Karcag, Zöldfa út 48.). Jelenleg négy csoport munkáját 4 fő gyógypedagógus irányítja és 4 fő gyógypedagógus asszisztens segíti.
Az egyéni fejlesztést, a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók otthonában - jelenleg 5 járásban (Karcagi, Kunhegyesi, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi) – óraadó gyógypedagógus kollégák segítségével szervezzük, illetve a tanulók gondozási helyén („Gólyafészek Otthon”) látjuk el.
A fejlesztő nevelés-oktatás rendje
Intézményünkben a fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjét követi, nem tagolódik tanítási évfolyamokra. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a gyógypedagógusok véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoport alakítás szempontjai lehetnek: életkor, fogyatékosság, fejlettségi szint.
A csoportjainkba kerülés feltétele olyan súlyosan és halmozott fogyatékosság fennállása, melyben az értelmi akadályozottság meghatározónak tekinthető. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése és oktatása során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés.
A csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások (művészeti jellegű alkotótevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység az egyes tanulók kompetenciaérzését is növeli.
Az érzékelhető és észlelhető világ megnyitására, a közvetlen környezetünk felfedeztetésére a projektmódszert alkalmazzák gyógypedagógusaink. A projektek, témák tartalmi elemei elsősorban az időjáráshoz, ünnepkörökhöz kapcsolódnak, a nevelési-oktatási tartalom minden foglalkozásba beépül.
A fejlesztő nevelés-oktatás feladata
· Olyan környezet biztosítása, amely a tanuló testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti.
· A normalizáció és a participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során.
· A környezet megismerésének elősegítése.
· Az énkép, önismeret kialakulásának segítése.
· Az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása.
· Testi és lelki egészség biztosítása, jó testi - lelki közérzet megteremtése.
· Segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során.
· Esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása.
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek nevelés-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A fejlesztésük speciális megközelítést igényel. A fejlesztés alapfeltétele a kapcsolatteremtés és a kommunikáció lehetőségének a feltárása, mely megmutatja a hozzájuk vezető utat. A legalapvetőbb szintű megnyilvánulásokat is értelmes közlésként kell értelmeznünk.
A tanulási folyamat átszövi a mindennapos tevékenységek teljes spektrumát, nemcsak a direkt fejlesztési helyzetekben van jele (önkiszolgálási feladatok és alapszükségletek kielégítése közben kapcsolat-kezdeményezés és fenntartás, kommunikációs helyzetek kihasználása, pozitív érzelmi ráhangolódás).
A fejlesztés területei
A fejlesztési területek, melyeket a 22/2006.(V.22.) OM rendelet határoz meg:
· kognitív funkciók fejlesztése
· az érzékelés, észlelés fejlesztése
· beszédfejlesztés
· a kommunikáció fejlesztése
· esztétikai nevelés
· érzelmi és szociális nevelés
· a mozgásnevelés
· önkiszolgálásra nevelés
A mindennapi munkában az egyes fejlesztési területek nem különíthetőek el egymástól, az egyes területek fejlesztési céljai, feladatai egymással összefüggve, egymást erősítve és kiegészítve jelennek meg.
A gyógypedagógiai nevelés fő területei átszövik a gyermekek egész napját. A csoportos és egyéni foglalkozásokon több terület célzott fejlesztése történik. A fejlesztési területek nem választhatók külön, egységbe fonódnak, komplexen érvényesülnek.
A mi intézményünkben minden gyermek, tanuló esetében megkeressük és megerősítjük azt a képességet, amely a legjobb, amelyre aztán építeni lehet. Ezt a nemes feladatot, küldetésként látják el a nevelőtestületeink tagjai.
„Annak, ha egy ember nem tart lépést társaival, az lehet az oka, hogy más ritmust hall. Hagyni kell, hadd lépjen arra a zenére, amit ő hall, bármilyen lassú és távoli is a dallam."
(Thoreau)
.jpg)
